A Okinawa Kobudo története

Egészen a közelmúltig az okinava kobudót többé-kevésbé titokban tudták tartani. A XX. század elején kezdett elterjedni Japánban, mint a „béke művészete”, a világ többi részén pedig a II. Világháború után. A háborút ismét megszenvedte Okinawa, a civil lakosság mintegy fele pusztult el, köztük nagyon sok karate és kobudó mester.

A kobudó fegyverei és technikái éles helyzetekben, élet-halál harcokban lettek kipróbálva és fejlesztve, és bizonyították hatékonyságukat. Manapság ezek már hasztalanok a modern fegyverek ellen, de ezekben a békés időkben felhasználhatjuk őket arra, hogy megemlékezzünk azokról a férfiakról és nőkről, akik így védték a becsületüket, tulajdonaikat, és az életüket. Amikor a kobu-jitsuból kobudó vált, a gyilkolás eszközei az önkifejezés és önmegvalósítás eszközeivé váltak, a kobudó pedig egy életmóddá.